URS VST mint UREI EQ

Ismét írok egy keveset a parametrikus UREI EQ projektről. Korábban már említettem mennyire szeretem az URS effekteket. Ezt az UREI áramkört is amiatt akartam, mert kellene élőben is egy parametrikus EQ effekt. Sajnos nem lehet megvalósítani, mert egyszerűen nincsenek megfelelő értékű kondenzátorok, de igazi hiány potméterekben van. Így nem lehet belőni a kezdő és záró értékeket. Ennek ellenére mégha csak elméleti szinten is készítettem még két táblázatot ami 1-1 URS VST effektet szimulál. Mivel az EQ úgyis parametrikus, nem hiszem hogy az esetleges eltéréseknek túl nagy jelentősége lenne. Ahogy számolgattam, szerintem ezekhez mindenképpen logaritmikus potmétert kell alkalmazni. Így a középállás is kijöhet mi természetesen a kezdő és végső értéknek nem a közepe. A jósági tényezőt állító potméterről sajnos nem tudok nyilatkozni. Talán 4 csatornára az eredeti megoldás is jó lehet, 5 csatornánál vagy egy kicsit csökkenteni kellene, vagy úgy hagyni mint a 4-esnél.

Az egyik 4 csatornás, az URE546 alapból ilyesmi:
Az alsó értékek: 30 Hz, 75 Hz, 800 Hz, 2,5 kHz


A felső értékek 400 Hz, 1 kHz, 12,5 kHz, 20 kHz:


A másik EQ 5 csatornás. Ilyet lehet építeni a 6 csatornás alaplappal csak ki kell hagyni az utolsó tüskesort. Ez az EQ azért érdekes, mert az 5 csatornából 3 egyforma, így arra állítja őket az ember amire akarja, azért is gondolom hogy tulajdonképp nem túl kritikusak az értékek, úgyis lehet tekergetni olyanra hogy jó legyen. A képlet szerint mindenképpen logaritmikus potméterek kellenek hogy a középállások is nagyjából kijöjjenek.

Az alsó értékek: 31 Hz, 75 Hz 3x, 2 kHz.


A felső értékek: 400 Hz, 12,5 kHz 3x, 20 kHz.


És a táblázat:


Sajnos a táblázatban szereplő értékek nem léteznek, de a közeli érték vagy egy kis trükközéssel párhuzamos kapcsolással elérhető valami hasonló.

Előerősítők önáló paneleken

Már egyszer említettem hogy elkészültem két előerősítős projekttel is, az egyikben teljesen önállóak az áramkörök, a másikban modulrendszerben lehet őket egy keverőként szolgáló alaplapra szerelni.

Nézzük őket sorban:
Az egyik legegyszerűbb de igen nagy erősítésre képes áramkör. 1 db dual IC van benne, a minősége gyakorlatilag ettől függ. A TL072-őt én lecserélném NE5532-re hátha úgy még jobb, bár lehet akkor nem lehet teljesen kitekerni a gain-t. Amit mindenképpen érdemes lenne, a TL072 helyett az LT1124, de ez majdnem beszerezhetetlen. Van rajta (mint mindegyiken) hangerő és GAIN állító potméter a panelre szerelve úgy, hogy épp megfelelő hosszan lóg ki a műanyag potméter a panelből a jack aljzathoz képest. Sztereó áramkör, mint a mikrofon előerősítő kivételével mindegyik. A panelbe van szerelve a sztereó jack aljzat is, és két kapcsoló ami a sztereó/monó módot és a bypass-t kapcsolja. Ez a két kapcsoló egy panelbe szerelhető tüskesoron áll derékszögben a panelre a jack aljzat és a potméterek között. A egyik legegyszerűbb kapcsolás. TL072-vel kétségtelen hogy nagyot erősít, de mikrofonhoz kevés, gitárhoz sok. A hangja kicsit rossz irányba módosítja a hangszer dinamikáját, szerintem zajtalanabb típussal otthoni előfoknak zenehallgatáshoz keverőbe jobb mint hangszerhez. A "P1" csatlakozón mindig egy LED kimenet van, ami jelzi ha valami be van dugva a jack aljzatba. Ha nagy lenne a káosz az előlapon a led-ek összegyűjtése egy helyre sokat segíthet.

Kapcsolás:


A PCB:


Ennek az áramkörnek van egy olyan panelje is, amin nem 1 db dual, hanem 2 db szimpla IC van:

Ez egy kicsit nagyobb áramkör, de van rá lehetőség hogy 2 db jobb IC kerüljön bele, LF356, vagy valamilyen OPA, de a legjobb lehet LT1028 LT1115 áramkörökkel. Ezen 1 db tápszűrő áramkör van mind a két IC--hez. A dual-ba is lehetne LT1124-et tenni, de az nincs, ha van akkor drága.

Végül van egy 3. verzió is, amin ugyancsak 2 db single IC-nek van hely, de mindkettőhöz külön van tápszűrő áramkör. Ebbe lenne érdemes szimpla LTxxxx áramköröket rakni, de lehet hogy a TL071-el, vagy az LF356-al is jobb mint a fentiek:


A kapcsolókat tartalmazó kis áramkör, amelyik majdnem mindegyik előfok panelbe kell:

....ahol feltűnő lehet, hogy SW1 és SW2 ugyan azt csinálja, ami igaz is, csak az elhelyezés miatt van belőle 2, ha két kapcsoló kell, de az SW3-hoz képest a másikat közelebb vagy távolabb akarjuk rakni. Ha 1 kell az SW3-at kell használni.

A panelje, ahol látni is hogy a két felső kapcsoló össze van kötve:


Ez a kapcsolókat tartalmazó modul mindegyik panelbe szükséges, kivéve a jFET előerősítőt. Ha nem kell mégsem, a panelen egyszerűen össze kell kötni a kapcsoló kiiktatására a megfelelő lábait a P1 aljzatnak.

JFET előfok.
Ez az egyik kedvencem. Dual jFET, egy tokban van kettő, emiatt kicsi és egyszerű. A hangja sokkal alkalmasabb gitár/hangszer erősítésre mint az IC-s, sokkal melegebb, dinamikusabb, zaja gyakorlatilag nincs. Nem kell neki szimmetrikus tápfeszültség csak +15V, emiatt a tápszűrő emitterkövetős kapcsolás is kisebb lehetett. Panelon a gain/volume poti, és a stereo jack aljzat. Kisebbet erősít mint az IC-s, de gitárhoz, effekthez éppen elegendő.


PCB:

Ez az egyetlen panel, amin nincs bypass és stereo/mono átkapcsolónak tüskesor. Lehet egy későbbi verzióban majd lesz. A panelbe eredetileg tervezett dual jFET-et már nem lehet kapni, de gykorlatilag bármi jó helyette. Itt egy dual-jFET katalógus válogatni.

A következő áramkör az INA217-el felépített mikrofon előfok. Ebből is volt már egy példányom korábban, most továbbfejlesztettem. Sima gyári kapcsolás. Kapott egy jack aljzatot a panel, megmaradt ebben is a hangerő/gain szabályozás, de mivel az áramkör monó, ez a két potméter is az. Jobban szeretem a fémházas potmétereket, ennél a panelnél ezeknek van kialakítva hely, kevésbé kell belógatni őket mint a hosszú végű műanyagokat. Ezen csak a kétféle balanced/unbalanced bemenet között lehet kapcsolgatni, azért van a tüskesor, a sztereó/monó kapcsolónak nem lenne értelme:

Nagyon olcsó és remek áramkör. Alig van zaja, nem gerjedékeny, nagyot erősít, nagy a dinamikája. Ezt az INA217-nek köszönheti aminek akár 10.000x-es erősítése is lehet nagyon kis zaj mellett. Csak egy sima olcsó Phonix keverővel tudtam összehasonlítani, de annál mindenképpen jobb volt dinamikus énekmikrofonnal. Van csatlakozó a panelen 48V-os fantomtáphoz, azt külön kell kapcsolgatni ki vagy be a kondenzátormikrofonnál. A jack aljzat után van egy igen egyszerű és olcsó áramkör ami az aszimmetrikus mikrofon jelét szimmetrikussá alakítja. A aszimmetrikus bemenet a jack, a szimmetrikus csatlakozósoron van, erre 3 pólusú XLR aljzatott kell szerelni. Nem ez a legjobb ilyen átalakító áramkör, de "valódi" szimmetriát alakít ki, a Jensen ajánlásával. Azóta találtam ennél jobb konvertereket is, talán lesz majd egy olyan panel amin jobb az unbalanced/balanced konverter. Unbalanced bemenettel nem működik nagyon meggyőzően, mindenképpen kellett rá a konverter. Bár így most 3 IC van rajta, csak 1 tápszűrőáramkört tartalmaz. Később lehet lesz modulos verzió belőle ami minden IC-hez rendel 1-1 tápszűrőt.

A PCB:


Ezek az áramkörök alul a jack aljzat alatt azonos távolságokra vannak kifúrva, így egy L alakú idommal lehet őket a doboz aljára szerelni úgy, hogy arra derékszögben felfelé álljanak. több egymás mellé kerülő panelt távtartókkal azonos távolságokba lehet csavarozni, és csak a két legszélsőt lefogatni a doboz aljára. A modul rendszerű paneleket eleve csak derékszögben lehet a keverő alaplapjára szerelni.

Végül kell hozzájuk egy tápegység:


PCB:


Az előerősítők komplett PDF doksija.

De mint említettem, minden előfok áramkörök át lett úgy alakítva, hogy egy csatlakozón keresztül egy keverő alaplapjába lehessen szerelni őket. Ez annyival bonyolította meg a helyzetet, hogy minden előfok panel modulként kapta meg a tápszűrő áramkört hogy kisebb legyen, a kimenetek, bemenetek, és tápfeszültség tüskesoron keresztül csatlakozik hozzájuk, és ezeket egy "alaplap" hozza össze komplett keverőként. Az alaplapon van maga a keverő, és 2 db sztereó illesztett vonalkimenet áramköre:


Ilyen alaplapból mindenképpen akarok majd még 4-nél több csatornásat is, akarok 6-ot, 10-et legalább. Az érdekessége, hogy bármelyik előfok bármelyik aljzatba beszerelhető így lényegében tetszőleges lehet az előfokok elhelyezkedése az alaplapon. Ezen a panelen van egy aljzat 2 db master potméternek, illetve egy másik amin a vonalszintű kimenetek vannak. Ezen az aljzaton lehet 2 db 6,3-as jack, 1 6,3-as és 1 3,2-es, 1 6,3-as és két RCA, vagy 1 db 3,2-es ls 1 db RCA. Az alaplapra szerelve minden potméter és jack-aljzat pont jól lóg le a lapokról, de a keverőről majd egy másik postban.

Minden kép az előerősítő tervekről:



És minden kép a modul rendszerű keverőről:

UREI546 klón 6 és 10 csatornára

Kétségtelen hogy nem sikerült kitalálni a korrekt képletet az UREI hangszínállítóra, ennek ellenére is egy jól használható táblázatom van ha át akarom számolni. Az igen nagy pontosság ez esetben azért sem annyira fontos, mert a paraméter egyébként is tág határok között állítható. Eleve megelőlegeztem hogy lesz egy 6 csatornás az eredeti 4 csatornás mellett, amibe illik alkatrészeket tervezni. De most átszámoltam egy 10 csatornásra is, amihez majd később lesz alaplap.

A táblázat:


A frekvenciát állító stereo potmétert és a két szűrőn azonos értékű Ca és Cb kondenzátorokat kell cserélgetni. Saját felelősségre mert nem volt kipróbálva. Ha valaki tud pontosabb képletet írjon.

Kísérletező kedvűeknek készítettem még egy táblázatot finomabb lépésekben:

Képlet az UREI546 parametrikus hangszínhez

Míg a gyratoros hangszínhez viszonylag könnyű volt képletet találni, addig az UREI-hez nem. Konkrétan ehhez a kapcsoláshoz nem volt semmi, az is nehezítette a dolgot hogy parametrikus, minden fontos értéke, így a frekvenciája is szabályozható. Ezért összedobtam egyet excelben hiszen fontos hogy aki több csatornásra akarja építeni az tudjon számolni egyedi frekvenciákat. Ezek miatt kéne még tudni a Q értékét állító potmétert is, de arra már nem vállalkozom hogy ezt is kitaláljam. Szerintem a Q-t állító potméter arányosan csökken a növekvő csatornák számával. Ha 4 csatornára 10kohm, akkor 8-ra 4,7 (vagy 5), 6-ra pedig 7,5 kellene, de mivel állítható nem hiszem hogy nagyon kritikus, legfeljebb egymásba lógnak a sávok. Legalábbis a gyratorosnál így áll össze.

Az UREI-nél egyelőre maradjunk a frekvenciák kiszámolásánál a C a és b kondenzátorok függvényében.

Az UREI546-os tervére raktam össze ezeket:

Kicsit gányolás a sok állandóval, de az eredeti dokumentumban megadott határértékekkel egyezik úgy, hogy a C(a) = C(b) értékét módosítjuk, és az jön ki aminek ki kell jönnie. Az f-et szabályzó potméter 55kohm, az ellenállások körülötte mind 4,7 kohm mint a rajzon. Az utolsó képletben az fpot a potméter állástól függ, amit Rpot változó 0 és 55000 között változtat, mint ahogy azt a valóságban is lehet. Az eredmények Hz-ben jelennek meg.

A képlethez tartozó kapcsolási rajz, amit az nehezít, hogy a potmétereket az aljzatokba kell szerelni nem a panelbe:

A frekvenciát állító potméter tehát 55kohm, a P1 jelű aljzatba kell szerelni, az utolsó képlettel ennek változtatása is leszimulálható. Érdemes excelben próbálkozni vele, én is ott találtam ki a képletet, aki nem lusta grafikont is generálhatna bár ahhoz kéne a Q és a Gain változását is figyelni.

UREI 545 és 546 EQ clone project

Még a gyratoros projekt előtt megterveztem ezt az UREI másolat projektet amiről most fogok írni. Már régóta akartam egy sokoldalú parametrikus hangszínállítót vasként is, mert irigylem a szoftveres VST effektek tudását. Itt van például ez a csomag, remek a minősége, és nagyon sokat tud:

Sok közöttük parametrikus, rengeteg csatornával és állítható paraméterrel, mellesleg zajtalan és nem vesz el a dinamikából. Talán túlzás azt gondolni hogy ezeknek a szoftveres VST effekteknek a minősége reprodukálható analóg alkatrészekkel, mégis akartam egy ilyet legalábbis lehetőségként. Ez a projekt is még csak tervként van kész, nem építettem még meg. Ez a 2. tervem a 3 aktuális hangszínállítós projektem közül.

Azért esett az UREI-re a választás, mert nagyon dicsérik. A felhasználók szerint énekre és gitárra egyaránt jó, régi, analóg áramkör. Hogy mennyire régi, azt jól bizonyítja hogy a kimenetén még trafó illeszti az impedanciát/jelszintet. Ezt persze lecseréltem egy jFET-es illesztő áramkörre bízva benne hogy nem ront a helyzeten.

Az UREI 545 EQ:

És a kapcsolási rajza.

Annyiban hasonlít ez is az előző gyratoros projekthez, hogy ez is modul rendszerű. Egy nagyobb alaplapba kell kisebb áramköröket forrasztani mintha csak számítógépet készítenénk.

Képgaléria a tervekről:


Ennek a projektnek nincs különállóan is használható áramköre mint a gyratorosnál az 5 csatornás panel mert ez az EQ eleve túl bonyolult nem érdemes egy panelre rázsúfolni mindent. Csak modulokból áll:

Az EQ modul:

Ez nem több mint maga a hangszínállító. Ezt kell a többi modullal együtt az alaplapok valamelyikébe szerelni. Van az 545 típushoz 4 csatornás alaplap, az 546-hoz pedig 4 és 6 csatornás. Ezen kívül két modul van még: az egyiken 2 illetve 3 potméter van, ezek vannak kivezetve az előlapra. Minden csatornának 3 beállítási lehetősége van: Q (jósági tényező), frekvencia, és az emelés-vágás. emiatt nagyon jó lenne egy képlet ennek a modulnak az értékeit kiszámolgatni, amit sajnos nem találtam meg, de erősen gondolkozom rajta.

3 potmétert tartalmazó modul a csatornákhoz 3 paraméter (Q, Fr, Cut/Boost) külön állítására:


...és van 2 db potmétert tartalmazó modul is az áramkör elején és végén elhelyezett alulvágó és felülvágó filterekhez, valamint az alaplap legvégén is van egy gain/volume potméter páros:


Ezeken kívül van még egy "power filter" modul ami a tápfeszültséget szűri a kisebb zaj miatt:

Ennek a modulnak azonos kapcsolás mellett van 3 féle PCB-je, egy széles de alacsony, és keskeny de magas, és még egy a kettő között, attól függően hogy fér el a legjobban. Nem kötelező használni, össze lehet kötni a 12-7-es és a 8-11-es lábait ha valaki fölöslegesnek tartja.

A projekt legfontosabb része az alaplap, amiből többféle is van. Először is van a 4 és 6 csatornás ami az UREI546-el majdnem megegyezik:


A modulokat a rengeteg aljzatba kell beforrasztani:



Ezen kívül van egy 6 csatornás alaplap is, ami ennél jóval nagyobb a szükséges potméterek miatt. Erről csak link.

Van még egy korábbi változat, amibe kicsit több alkatrész, viszont kevesebb modul kell:

Ez szinte megegyezik az UREI545-el, attól eltekintve hogy a potméterek itt is modulosak de maga a hangszínállító áramkör az nem, ellentétben az 546-ot másoló tervhez.

A PCB:

Ebből ami az 545-re hasonlít nincs többcsatornás verzió. Ebbe viszont nem kell hangszín modul csak power filter és potméter.

Ezeknek a hangszínállítóknak még a nagyszámú potméter ellenére is mindegyike mono. Alapvetően hangosításhoz, hangszerekhez vannak kitalálva, hol is a két oldalt (L, R) másképpen szokták beállítani, ezért eleve nem dolgoznak sztereo hangszínállítókkal. A másik akadály, hogy bizonyos paramétereket eleve sztereo potméterekkel kell szabályozni, annak ellenére is hogy maga a modul csak egy csatornás. Sztereo alkalmazásra tehát két ilyet kell építeni, csatornánként 3-3 potméterrel ami nem kevés, a 4 csatornáshoz 12 potméter, + alulvágó és felülvágó filterek, + gain az 15 potméter, sztereo ennek a duplája. A 6 csatornáshoz 18 + 3 potméter kell.

És végül természetesen a tápegység:


Példák az UREI546 4 csatornás hangszínállító modul kondenzátor értékeinek:

• Low band: C(a) and C(b)= 100nF ; C(c) = 1uF - 30Hz-330Hz
• Low-Mid band: C(a) and C(b)= 27nF ; C(c) = 100nF - 110Hz-1.2kHz
• High-Mid band: C(a) and C(b)= 8nF ; C(c) = 100nF - 390Hz-4.2kHz
• High band: C(a) and C(b)= 2.2nF ; C(c) = 100nF - 1.4kHz-15kHz

UREI545 több csatornás modulhoz:

• Low band: C(a) and C(b)= 100nF ; C(c) = 100nF - 24Hz-310Hz
• Mid band: C(a) and C(b)= 13nF ; C(c) = 100nF - 190Hz-2.24kHz
• High band: C(a) and C(b)= 2.5nF ; C(c) = 100nF - 960Hz-12.5kHz

Multiband modul kondenzátorai (kapcsolós, csak 545-ös 4 csatornás alaplap):

• Multiband Low: C(a) and C(b)= 160nF ; C(c) = 100nF - 15Hz-200Hz
• Multiband Mid: C(a) and C(b)= 16nF ; C(c) = 100nF - 150Hz-2kHz
• Multiband High: C(a) and C(b)= 1.6nF ; C(c) = 100nF - 1.5kHz-20kHz

A potmétereket tartalmazó modul értékei:

UREI546 clone:
- Low cut and high cut: 55k stereo (P4)
- Bandwidth (Q): 10k mono (P2)
- Frequency: 55k stereo (P1)
- Boost/Cut: 10k mono (P4)

UREI545 clone:
- Low cut and high cut: 50k stereo (P4)
- Bandwidth (Q): 10k mono (P2)
- Frequency: 10k stereo (P1)
- Boost/Cut: 10k mono (P4)

Mindkettőhöz:
Kimeneti gain: 5k mono (P4)

Fontos lehet, hogy aki a modulrendszerűt és a 4-nél több csatornásat szeretné kipróbálni, saját egyedi csatornákat alakíthasson ki. Ezeket kiszámítása nem egyszerű történet, hiszen bizonyos határok között 3 paraméter módosítását kell megvalósítani határértékekkel, nem egyszer mono csatornában is stereo potméterekkel.

A hangszínállító modul kapcsolási rajzából kell kiindulni.

Upgrade:
Egy táblázat 6 és 10 csatornás UREI 546 kiszámításához.

Elég nehéz pont ez alapján a rajz alapján korrekt képletekhez jutni, mindenesetre az 545-ös eredeti kapcsolási rajzon van még egy 3 állású kapcsolóval kialakítható "multiband" szekció. A konkrét képletnek még nekem is utána kellene néznem:

Pár link ami segíthet számolgatni:

• A RANE részletes és profi leírása
• Képletek hangszínállítók tervezéséhez
• A hangszínállító tervezés fejlődése
• Egy remek dokumentum képletekkel, példákkal
• Egy másik remek dokumentum képletekkel

• Saját tervem dokumentációja

Modul rendszerű gyratoros hangszínállítóról bővebben

Írok kicsit hosszabban a legutóbb befejezett gyratoros hangszín projektemről. Ezeket a terveket még nem építettem meg, de korábban már csináltam 5 csatornás gyratoros hangszínt:


A jó ebben a módszerben hogy gyakorlatilag zajtalan, nagyon egyszerű, és olcsó. Mivel gitárhoz csináltam viszont túl finom volt, nem szabályzott eleget, ennek a módszernek az a hátránya hogy a sávok elhúzzák egymást, az adott frekvencián a szabályozás nem elég konkrét. Ezzel együtt sztereo hi-fi-hez otthonra tökéletes lehet egy ilyen, pont a fenti tulajdonságai miatt.

Ezután csináltam régebben egy 10 sávosat is, ez viszont egy RANE klón volt, állandó Q értékkel a sávokon. Ezt aktív szűrőssel lehetett megoldani, ami sajnos sokkal zajosabb mint a gyratoros, de cserébe konkrétabban tolja a sávokat állandó jósági tényezővel így a hangzás is sokkal konkrétabban állítható. Míg az 5 sávos gyratoros kevésnek bizonyult, a 10 sávos aktív szűrős soknak, azt sem tudtam hová kapjak. Hangszerhez ez utóbbi mindenképpen jobb lett a nagyobb zajtól és a túl sok csatornától függetlenül is. Hi-fi-hez ez mindenképpen sok és durva.

Most 3 hangszínállítós projektem van egyszerre, ebből az egyik egy a korábbinál durvább és sokoldalúbb gyratoros. Ennek az a lényege, hogy modul rendszerű, tetszőleges frekvenciákra hangolhatóan. Vannak olyan panelek amelyeken csak maga a gyrator van, és van hozzá kétféle "alaplap" amibe a gyratorokat bele lehet szerelni, egy 5 csatornás és egy 10 csatornás. Gyratorból is kétféle van: az egyik stereo egy dupla potméterrel otthoni hi-fi-hez, a másik duplán mono 2 db szimpla potméterrel ez utóbbi inkább hangszerekhez, hangosításhoz, felvételekhez.

Képeken:
A stereo gyrator modul:


A dupla mono gyrator modul, azért hogy mind a két (L, R) csatornát külön lehessen szabályozni:


Ezeket a modulokat be lehet szerelni (90 fokban állnak mint a computer alaplapjában a kártyák) egy 10 csatornás alaplapba:


És egy 5 csatornás alaplapba:


A gyrator modulokon kívül az alaplapokba kell még a szokásos power filter, ami a tápfeszültség zavarait szűrni hogy kisebb legyen a zaj, nekem ez bevált, szinte minden áramkörben alkalmazom. Ebből a modulból van 3 féle, egy széles de alacsony, egy keskenyebb, és egy álló magas de nagyon keskeny, attól függően hogyan férnek el egymás mellett és a többi alkatrész között. És természetesen van egy tápegység, bővebb link itt.

Ebben a projektben az a fontos, hogy ki tudjuk számolni a gyratorok alkatrészeit. Egyrészt tudni kell milyen frekvenciákra akarjuk a szabályozást. Nézzünk példákat:

5 csatornásra:

• 100Hz - 330n
• 300Hz - 100n
• 1kHz - 33n
• 3kHz - 10n
• 10kHz - 3.3n

A fenti értékek a gyrator modul C(a) kondenzátoraira vonatkoznak:


10 csatornásnál:

• Az 50k-s potmétereket le kell cserélni 25 k-ra, lehet 1 stereo vagy 2 mono modultól függően.
• Itt nem egyeznek meg C3 és C4 kondenzátorok értékei, és meg kell változtatni az R4 R3 ellenállásokat is. A másik csatornán ugyan ez a páros: C1 és C2, R1 és R2.

Hz	C3 és C1	C4 és C2	R3 és R1	R4 és R2
31	6.8 uF	100 nF	470 Ohm	100 kOhm
63	3.3 uF	47 nF	390 Ohm	100 kOhm
125	1.5 uF	33 nF	390 Ohm	100 kOhm
250	680 nF	22 nF	330 Ohm	82 kOhm
500	330 nF	10 nF	330 Ohm	100 kOhm
1k	150 nF	4.7 nF	330 Ohm	100 kOhm
2k	100 nF	2.2 nF	330 Ohm	82 kOhm
4k	56 nF	1 nF	390 Ohm	82 kOhm
8k	22 nF	470 pF	390 Ohm	82 kOhm
16k	10 nF	220 pF	390 Ohm	100 kOhm

Így tehát a gyrator modul segítségével bármilyen 5 vagy 10 csatornás áramkör felépíthető, dupla mono vagy stereo szabályozási lehetőséggel.

Egyedire szabáshoz egy online kalkulátor:
http://awasteofsalt.com/gyrator/

És ha ez is kevés lenne egy kis matek:


Fontos lehet, hogyan kell egyéni frekvenciákra kiszámolni a gyrator értékeit.
Pár link:

• A RANE részletes és profi leírása
• Képletek hangszínállítók tervezéséhez
• A hangszínállító tervezés fejlődése
• Windows szoftver a gyrator filter kiszámításához
• Egy remek dokumentum képletekkel, példákkal
• Egy másik remek dokumentum képletekkel

Ennyivel bőven megoldható ha valaki gyratoros EQ-t szeretne. Jó nézelődést.

• Saját tervem dokumentációja
  

Modul rendszerű hangszínállító

A kapcsolások már régebben kész voltak, most töltöttem fel a PDF doksiját a modul rendszerű hangszínállítós ötletemnek. Ebben minden hangszín gyratoros típusú, kis zajú megoldás. Van benne egy sima stereo 5 csatornás áramkör, de a mind modulos mint a korábbi projektekben is. Van kétféle gyrator modul, az egyik stereo potméterrel mind a két csatornát egyszerre szabályozza, a másik két mono potméterrel ha másképp kell beállítani a jobb és baloldalt. Ezek kerülhetnek rá a szokásos alaplapokra. Alaplapból kétféle van, egy 5 és egy 10 csatornás. Vannak benne példák és képletek arra, hogyan kell kiszámítani a gyratorok alkatrészeinek értékeit.

A PDF doksi

A picasa galéria:



Ez már a 2. EQ projektem. A korábbi egy UREI 545 másolat parametrikus EQ. Ennek is kész a PDF doksija. Sajnos eddig mind a két EQ csak terv, nem készült még el egyik sem, de hamarosan meglesz a prototípus is.

Elkészült pár új panel fotóeljárással

Tegnap elkészült újra pár új tervezésű panel prototípusnak. Majd lesznek fotók. Kicsit nehezen szerelhetőek mert nem tudok furatgalvánt csinálni, illetve alkatrészeket nem vettem még semmihez. Kellenek még panelek főleg a modulos terveimhez. Pár előfok tápegység elég lesz kezdetnek. A furatgalvántól eltekintve az új panelek rendkívül pontosak lettek, és az új tervek is mindenképpen jobbak mint a legutóbbiak. Tervek, PDF doksik, a korábbi bejegyzésemben és oldalt. Kellene egy 3. filmet is csinálnom a panelkészítésről de csak azért mert a korábbiakat a fényképezőgéppel vettem fel mostmeg van egy HD kamerám :). Lett pár ami nem lett jó, de egyszerre sokat tudtam csinálni. Bénázik a tisztítással és a vágással, a többi rugalmasan megy. Egy fél Positív 20-al sok kétoldalast megcsináltam, a többi vegyszer pedig nagyon olcsó. Végülis macerás, de a szárítás meg a levilágítás közben tudok mást is csinálni. Az előhívás és a maratás azért tartott sokáig mert sok volt a panel, nagy volt a felület. A földfóliás rétegek sokkal hamarabb és könnyebben lemaródtak és előhívódtak. Lehet akkor is fogok emiatt földfóliát csinálni a layerre, ha az nem indokolt.

fotók:

Előerősítők és készülő projektek

Gyűlnek oldalt a projektek leírásai. Most hogy computerrel viszonylag gyorsan lehet áramkört tervezni, elkészítek több változatot is a korábbi és újabb kapcsolási rajzok alapján. Ezekből PDF doksit generálok, amit oldalt gyűjtögetek. Rendes leírások majd itt lesznek magyar nyelven. a doksikból nem akarok magyar verziót csinálni.

Az előző UREI hangszínállító projektet végül nem küldtem el levilágítani, mert úl nagy a panel ahhoz hogy kiderüljön nincs rendben vele valami. Előtte lemodellezem papírból. Holnap megyek levilágított filmekért, de ezeken csak előerősítők lesznek. Az előerősítők változatait ma töltöttem fel. Ezekből már majdnem mindet kipróbáltam, bár igazán jó, LT sorozatú IC-vel még nem volt dolgom, majd ebben lesz egy teszt ezekről is.

Készül a PDF egy több változatot is tartalmazó gyratoros EQ projektről, és az előerősítős paneleket is lehet majd audio mixerbe szervezni modulosan mint az UREI hangszínállítót. A készülő panelekről Picasa galériát is csinálok, csak hogy majd az elkészült áramkörökről legyenek képek:

Parametrikus EQ, UREI 545/546 másolat modulrendszerben, több sávval is:



Előerősítők csak úgy, külön áramkörként:



Az előerősítőkből alaplapba szerelhető modulok lettek egy csatlakozó segítségével, és így kerültek egy audió mixerbe:



És végül már meg van tervezve a többcsatornás gyratoros-EQ project is, modulrendszerben, alaplappal:

PCB autorouter újra

Nemrég készítettem egy igen rövidke filmet az Altium autorouterjéről, mert bár sokan nem szeretik, sőt akit láttam mindenki kézzel kötözgeti a neteket, de szerintem meg elég jó csak be kell állítani az meg macerás. Most pedig készítettem egy új filmet egy meglehetősen bonyolult panelről, ami nem készül el mert túl nagy (és azóta átterveztem kisebbre), de mintának teljesen megfelel.



Túl sok a beállítás, a filmben a korábban sikeres beállításokat direkt elrontottam, mert az könnyebb mint kitalálni mint azt, hogyan fogja megcsinálni rendesen :). De a végén ott van a jó beállítás is. A stratégiákkal és a szabályokkal szinte panelenként variálni kell egy kicsit, ráadásul úgy látom nem lehet elmenteni egy alap szabályt pedig a default stratégiát meg lehet duplázni és át lehet nevezni, de tartalma minden projektnél törlődik és nulláról indul. Nem értem miért így van.

Bár ahhoz képest hogy Altium egész szépen megcsinálja a a filmen a panelt, de találtam egy sokkal durvább autorouteres filmet is, érdemes megnézni:



Ez jóval bonyolultabb mint az enyém és látszik hogy milyen sokszor áttervezni. Az Altium autorouterjét utólag mindig igazgatni kell, nem sokat vacakol a hibás kötésekkel, főleg a távolságok miatt, de a filmben is látszik hogy igen nagy hülyeségekre is képes.

Ezzel együtt az az alapbeállítás, amivel az Altium érkezik, igen hatékony és hibamentes: 10 mil-es vonalak, ugyan ennyi távolság, stb.... Lehet ilyen beállítással bármit megcsinál ez is, de nekem ezek a távolságok és vonalvastagságok túl kicsik, nem pontos annyira a panel-gyártásom. Viszont az Altium egész tűrhető mennyiségben csinál átmenő furatokat, míg a másik film tele van ezzel. Nem zavarna, de nem tudok furatgalvanizálni és emiatt nem szeretem az átkötéseket.

Az autorouter jól fog működni ha:
- vékonyak a vonalak (10 mil az alapbeállítás)
- kicsik a távolságok a vonalak között (az alapbeállítás itt is igen veszélyes, 10 mil azaz 0,25mm)
- sok az átmenő furat
- kicsik a forrszemek és az átmenő furatok
- mindent engedélyezünk minden layeren
- a legfontosabb a logikus alkatrész elhelyezés, amiben a program nem igen segít

Én ezeket szoktam variálni addig amíg a program már nem tudja megoldani a feladatot, vastagabb vonalak, nagyobb távolságok, és kevesebb átmenő furat, kisebb távolságok az alkatrészek között, illetve maga az alkatrészek elhelyezése.

Új előfok panelek

Bár már korábban voltak jó panelterveim különböző előerősítőkhöz, és ezek nagy részét ki is próbáltam, most az Altiummal szinte gyakorlásképpen újraterveztem. A fő különbség az eddigi altiumos tervekhez képest hogy az alsó réteg teli GND amit eddig nem tudtam hogyan kell megcsinálni. A felső is lehetne, de azt nem mindegyik panelen állítottam be. A GND vezeték a mostani beállítások szerint csak az alsó rétegen engedélyezett. Vannak persze bonyolultabb kapcsolások is ahol a GND nem tud csak az alsó rétegen megjelenni, ott a felső réteg is teli GND. Az Altiummal való viszonylag gyors munka feltétele főleg bonyolultabb kapcsolásoknál a a jól beállított auto router. Ez elsőre reménytelennek tűnik, talán nem véletlen hogy minden youtubes filmben kézzel kapcsolgatják a hálózatot. Még egy előfoknál ez csak elmegy, de bonyolultabb esetekben nagyon időrabló.

Nézzük a most aktuális előerősítőimet, amikből ha nem is mindet, de párat bele fogok építeni az új kombóba.

A legegyszerűbb, mai nekem nagyon tetszik is, a dual jFET-el megoldott előfok, gain és hangerő potival, panelbe épített jack aljzattal:



Ennek a kapcsolásnak az Altiumos panelterve:



Átalakult a korábban már kipróbált és nekem nagyon tetsző INA217-es mikrofon előfok panelje is. Egyrészt a régebbit nagyon nehéz volt összerakni, alakítottam az alkarészek footprintjein. Másrészt a panelbe beépítettem egy jack aljzatot. És végül beletettem még egy áramkört az aszimmetrikus mikrofonok szimmetrikussá alakításához mert úgy működik igazán jól.

Az új rajz:



És a penelje:



Készült még 3 verzió az IC-s OpAmp-os előfokhoz. Ezek mindegyike stereo Jack-es, gain és hangerő állító potméterekkel. Ezek igen nagyot erősítenek, de inkább hifi mint hangszerre jók. Hangszerre a dual jFET-es igen kiváló. A 3 változat:

- Dual OpAmp-al, TL072 és ezzel kompatibilis.
- 2 db sima OpAmp, pl LF356, vagy TL071. Ehhez a 2 áramkörhöz 1 tápszűrő áramkör tartozik.
- Igen magas hifi igényekre 2 külön áramkör, LT1115 például, mindkettőhöz 1-1 tápszűrő áramkörrel.

Ez utóbbi kapocslása:


Panelterve:


Ezeknél és az INA217-es áramkörnél is beépítek egy külön függőlegesen álló panelen (annak a foglalatát lehet látni a jack aljzat felett) 1 vagy 2 db kis kapocslót. Ezekkel az egészet lehet majd ki/be kapcsolni, illetve stereo/mono módba váltani (ez utóbbi a mono mikrofonerősítőnél nyilván nem lesz, ott asszimetrikus/szimmetrikus átkapcsolás lesz).

Képgaléria a többi előerősítő áramkörről:

Eladó panelek

Új tervek Altium Designerrel

Nagyon régen, több mint 1 éve nem  írtam ide, és azóta semmit sem haladtam a projekttel. De az utóbbi hetekben újra átgondoltam a dolgot, és hirtelen megterveztem pár panelt ami jó lesz az erősítőhöz is de attól függetlenül is. Ami a legnagyobb fejlődést okozta, az az hogy kitapasztaltam az Altium Designert egy kicsit jobban mint eddig, megnéztem róla pár filmet, és az sokat segített.

Elkészítettem elég sok előerősítő panelját, ha egyszer beindul a tervezés elég könnyen megy. És elkészült pár terv az UREI 545 és 546 parametrikus hangszínállítójának eredeti tervei alapján.

Míg az előerősítőknek szinte mindegyikét kipróbáltam már,  az EQ áramkört nem, sőt nem is láttam élőben csak képeken. Erről az EQ-ról nagyon jókat írnak, és sokat is tud. Mindig irigyeltem a szoftveres VST effektek lehetőségeit :). Ezért döntöttem el hogy megépítek egy ilyen parametrikus EQ-t. Bár az eredeti kimenetén van egy trafós kis illesztés, azt kihagyom, megpróbálom mással megoldani.

Az előerősítők nagyrészt már bevált régiek, többfajta OpAmp-os, és egy Dual jFEt-es. Már mind a kettőt használtam. Most az a különbség  korrábiakhoz képest, hogy mindegyik panelbe beépítettem a potmétereket (Gain és hangerő) és a Jack aljzatot. Az INA217-es mikrofon előfok is elkészült már egyszer, elég nehéz volt összerakni. Most ez a panel is kapott egy jack aljzatot, egy jack bemenetet, és a jack bemenet után egy aszimmetrikusról szimmetrikusra alakító áramkört. ez sem volt még így kipróbálva.

Az Altiumos munka igen nehéz és nagy odafigyelést igényel, bár kétségtelen hogy meg lehet szokni a programot. Rengeteget kell állítgatni, de meghálálja. Ami nekem fontos volt, hogy tudjak egyedi alkatrészeket és ezek footprintjeit elkészíteni és módosítani, és hogy ne kelljen kézzel összekötni több száz "drótot" a paneleken. Emiatt fontos volt hogy használható legyen az Auto Routerje. Ez elsőre elég barátságtalan, de rengeteg kísérletezgetés és bénázás után egy igen jó beállítást találtam. Az auto router nagyon sokat gyorsít a munkán, ha sikerül úgy beállítani hogy ne csináljon hibát a panelen. Ha ez elsőre nem is megy, mindenképpen érdemes próbálkozni vele.

Első lelkesedésemben amikor sikerültek a panelek ezzel a módszerrel, csináltam is egy filmet róla, íme:

De fogok csinálni egy másik filmet is, mert ennél sokkal bonyolultabb paneleket is lazán megcsinál.