A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mikrofon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mikrofon. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 19., vasárnap

Több unbalanced/balanced konverter szimulációja

Az előző bejegyzésem konvertere sem rossz, kíváncsi voltam milyenek az alternatívák, van-e olyan ami jelentősen jobb (vagy rosszabb) ennél. Begyűjtöttem ezért pár egyéb unbalanced/balanced konvertert, pár közülük csak kiindulási alapnak jó, ki kell őket egészíteni pár dologgal, és nem egyet be kell állítani hogy az erősítőse 1x-es legyen.

1.
Ez egy egyszerű(bb) verzió, nagyon hasonlít az előzőre, de nincsenek benne csatoló kondenzátorok, emiatt az AC analízisnél nincs fázisfordítás (a szimulációban). A szimulációja szerint ennek a legpontosabb a fázisa, majdnem 0 illetve 180 fok végig, de ennek nem kell bedőlni, a megelőző és az elkövetkező fokozatok ezt mindenképpen befolyásolják. A korábban szimulált kapcsolás kimenetei stabilan egyformák voltak, itt van némi eltérés ami roppant kellemetlen lehet mert nem azonos a két fázis, bár kétségtelen hogy ez beállítható egyformára, de az alkatrészek pontatlanságai ezt leronthatják:


Az igen meggyőző AC analízis, de ha raknánk kondenzátorokat oda ahová kell, ez sokat változna:


2.
Az egyszerű után egy meglehetősen bonyolult kapcsolást szimuláltam. Beletelt egy kis időbe amíg átláttam mi mit csinál és hogyan működik. Gondoltam hogy lesznek vele gondok, és valóban. Egyrészt van valamekkora (kb 4x-es) erősítése, ami fölösleges, de ez megoldható. Viszont a két fázis amplitúdója sem egyforma, ami az erősítés csökkentésével vagy aszimmetrikusra álíltásával bizonyára javulna. Nem hiszek az egyszerű dolgok felsőbbrendűségében, de ez a kapcsolás nem az igazi, amellett hogy a legbonyolultabb:


A fenti áramkör AC analízise:


3.
Ismét egy "legegyszerűbb" megoldás, ami elsőre jónak tűnik, de nincsenek benne kapacitások, így a szimuláció csak elvi eredményt ad, mert azokat úgysem lehet kihagyni. A legelső megoldáshoz képest még kevesebb alkatrészből épül fel, ez az alapja az általam használt konverternek is. Ennyire leegyszerűsítve bár az AC analízis meggyőző, a valós idejű mérésnél a kimenetek amplitúdója nem a legstabilabb volt:


A meggyőző AC analízis, amit a szükséges további alkatrészek úgyis lerontanak:


4.
Az eddigi példákban vagy teljes volt negatív visszacsatolás és akkor mindegy, vagy ha volt ellenállás akkor a bemenetről kapta a fordítandó jelet az inverter rész. Itt van negatív visszacsatolás, és az inverter a kimenetről kapja a jelet. Elég stabil, és az AC analízis is jó ezekkel az értékekkel:


AC analízis:


5.
A végére egy érdekesebb kapcsolást hagytam, több változatban. Maga a kapcsolás bővíthető és bonyolítható, a szimuláció szerint majdnem egyforma végeredményre jutunk, de kéne kísérletezni mi a legjobb megoldás. Ez a kapcsolás részben hasonlít az előzőekre, de vannak benne olyan visszacsatolások amik eddig nem voltak, és a fázis is ingadozik, de stabilan nagyjából 180 fok a különbség a két jel között.

A legegyszerűbb verzió. A legelején van egy fázisfordító ami két azonos erősítőn keresztül kerül a kimenetre:


Az AC analízise, ahol hullámzik ugyan a fázis, de szépen együtt fut:


A fenti első "bonyolítása" egy visszacsatolás a negatív ághoz, amellyel be lehet állítani pontosan annak amplitúdóját (R15 ellenállással):


Bár túl sok jelentősége a szimuláció szempontjából nincs, a visszacsatolás és a kimenetek közé még be lehet tenni egy negatívan visszacsatolt erősítőt, ami a további fokozatok függvényében lehet hasznos:


Ennek AC analízise már több pontatlanságot mutat, de csak az igen magas tartományban:


Ennek a mintának az egyik jellegzetessége hogy elég nagyot erősít, amire általában nincs szükség ha nem végfok meghajtására használjuk hanem mikrofon előfok vagy fejhallgató erősítő a cél, ahol a chip maga tudja fogadni a balanced kimenetet. A bemeneti jel minden esetben 707mV, ez pedig a kimeneten 11V körül van, aminek semmi értelme ebben az esetben. A bemeneti fokozatok negatív visszacsatolása és a - bemenetek földre kapcsolt ellenállásaival lehet ezen változtatni, az R4/R5 és az R9/R11 ellenállásokkal lehet a kimeneti szintet szabályozni. Az R15 ekkor átállítandó, de úgy vettem észre nem kritikus nagyon az értéke, 470kOhm és 1MOhm között jó megoldásokat lehet találni a pontos beállításra:


Az AC analízis ami kismértékben de változott az előző verziókhoz képest:


Felmerül a kérdés, hogyha szükség van unbalanced/balanced konverterre, a szimulációk alapján melyik lehet a legjobb megoldás. A legegyszerűbb verziók meggyőzőek, de olyan ideális működés amiben van 3 alkatrész lényegében nincs, ezek csak továbbgondolandó elvi kapcsolások. A kapacitások már meg fogják változtatni a fázist és a frekvenciamenetet, esetleg számíthatunk arra hogy az eredeti és az invertált jel nem fut együtt, például ha az eredeti jel közvetlenül megy a kimenetre, az inverter pedig frekvenciafüggő visszacsatolásokat tartalmaz (ilyen az általam használt verzió is). Azon kívül érdemes a frekvenciamenetet is maximálni pár 100kHz-en, ez is hatással van a fázisra. Külön el kell gondolkozni azon, hogy a két fázis frekvenciamenetét kell-e együtt szabályozni, mert ha igen, valamiféle szimmetrikus megoldást kell találni. erre az esetre mégsem olyan rossz az 5. mintám, mert azon eléggé együtt fut a két frekvenciamenet. Talán egy nagyobb rendszer belsejében van esély arra hogy a legegyszerűbb kapcsolásokat kiegészítések nélkül használjuk, de ekkor az egész rendszer analízisére lenne szükség.

Érdemes úgy beállítani az áramköröket, hogy ne ezek erősítsenek. A szimulációnál a bemeneti jel 707mV, ahol a kimeneten ennél többet mutat a szoftveres műszer azt érdemes átgondolni.

A 2. megoldás nekem semmiképp sem tetszik, elvileg lehet hogy jó, de hol van az az ideális környezet ahol ez megfelelően működik?

Az 5. verziós áramkörök rugalmasan bővíthetőek, az egész egyszerűt még ki lehet egészíteni 3 erősítővel is ha úgy jobb. Nem tudom mi előnye vagy hátránya van a többi megoldással szemben, mindenesetre szimmetrikus, és egyszerűen állítható a két fázis szinkronja az R15-ös ellenállásal amit trimmer potméter is lehet. Az is igaz, a többi megoldásnál erre nincs szükség mert eleve rendben vannak. Az 5. verzió előnye, hogy a két fázis frekvenciamenet szempontjából szimmetrikus lehet ha kell, míg a többinél a fázisfordítón van valamiféle kapacitív negatív visszacsatolás, míg az eredeti jelen nincs, így annak frekvenciamenete (és fázisa) a korábbi fokozatoktól függ. Ez szerintem nem akkora baj, hiszen a konvertert vagy megelőzi valamiféle fokozat, vagy az unbalanced bemeneti jel úgysem tarthat a végtelenségig (mikrofon, hangkártya, effekt, CD, stb....).

Nekem leginkább az a megoldás tetszik, amelyikről az előző postban írtam. Viszonylag egyszerű, nem erősít fölöslegesen, rendkívül stabilan egyforma a két fázis amplitúdója zűrös alkatrészek nélkül is. egyetlen kérdés, hogy a nem invertált jel frekvencia menetét kell-e vágni ott ahol az invertált jelé vágva van.

2012. február 18., szombat

Unbalanced - Balanced konverter szimulációja

Viszonylag sok tervemben szerepel egyfajta unbalanced/balanced konverter. Van olyan fejhallgató-erősítő és mikrofonerősítő is, ahol az áramkör tud fogadni balanced bemenetet. Ilyenkor az unbalanced is működik, de a mikrofonerősítő próbájánál érzékeltem, hogy a balanced jelforrás ilyenkor mekkora előny. Emiatt tegnap leszimuláltam az általam használt áramkört. Az érdekelt, hogy a +/- kimenete a kapcsolásnak valóban szimmetrikus-e, és a fáziseltolás stabilan 180 fok-e.

Az eredmények:

Szkóppal vizsgálva:


AC analízis:

2011. november 18., péntek

Tápegység fantomtáphoz és reléhez is

Már kellett egy ideje egy olyan tápegység, amiben van fantomtáp a mikrofon előerősítőhöz. Azon kívül olyat akartam, ami a kis teljesítményű áramkörökhöz tartalmazza a panelbe szerelhető trafót is. Választottam egy 16VA-es szimmetrikus 18V-os trafót, egy 1000-1400 Ft közül van. Kétféle kiosztással létezik ilyen, de sikerült a footprintet úgy megoldani, hogy mind a kettővel kompatibilis legyen a panel. Mivel a trafót és a 230V-os bemenetet is a panelre szereltem, vigyázni kell a penelen mert van egy kis rész a trafó alatt és mellett hol 230V található. Érdemes alá szerelni valamit ami megakadályozza hogy megfogva a panelt hozzáérjen valaki.

Egy tápegységen nincs túl sok néznivaló. A kimenő feszültségeket LM317/LM337 párossal állítom be. Sok forrás szerint jobb megoldás mint a fix feszültségű 78xx/79xx és nem drága. Egy zener kérdése a kimeneti feszültség, és nekem már ez korábban is bevált. Minden stab-IC-t a panel szélére szereltem, hogy rá lehessen csavarozni hűtőbordára vagy magára a ház belső falára.

A panelen 2 db trafó van. Egy nagyobb teljesítményű (16VA) a +-15V-hoz, erre kell a sok kis áramkört kapcsolni, keverőnél pl az előerősítőket, fejhallgató erősítőket. A másik egy kisebb trafó külön van, ez 1x48V, de esetleg megoldható 2x24V-os trafóval is. Ez jóval kisebb, és erről van leszedve a 48V fantomtáp kondenzátor mikrofonhoz, ás van ennek még egy ága, egy +24V-os relék vezérléséhez. Az igaz, hogy az eddig tervezett áramköreimben eddig nincs relé, de korábban gyakran ezzel oldottam meg a kapcsolási problémákat.

Az egyszerű kapcsolás:


A panelterv:


És még egy panelterv arra az esetre ha nincs szükség 24V-os relévezérlőre:


És végül még régebbről egy olyan verzió, ami nem tartalmazza a trafókat, (toroidhoz ez előnyösebb), és nincs rajta sem fantomtáp, sem 24V-os relévezérlő:

2009. június 3., szerda

Megérkeztek az analóg áramkörök is

Az erősítő digitális része még alakulgat, és ehhez még kell pár alkatrész, és át is kell látnom mit mihez illesztek majd és hogyan, mert még sok minden nem vlágos. Viszont végre megérkeztek a mikrofon erősítőhöz szükséges analóg áramkörök. Ezt könnyen gyorsan össze fogom rakni mert ezek nem SMD hanem hagyományos DIP tokozású alkatrészek.

Az áramkörről először egy olyan oldalon olvastam, ahol összehasonlították mintegy vak-teszt szerűen két másik gyári készülékkel.

Ez az az oldal. Érdemes elolvasni. A teszt egyik szereplője a Behringer Ultragain Pro MIC2200, amin csodálkoztam volna ha nem marad alul egy bármilyen tesztben, mert a Behringer a világ leggagyibb audió márkája. Eddig még bármilyen hangosításhoz ilyet használtak az csak rontott a helyzeten.

A másik viszont egy komolyabb berendezés, a Universal Audio LA-610 Classic Tube Recording Channel.
A Behringer kb 200$ (mostmár csak 100$), a másik viszont 1500$. Az áramkör maga az itthon szinte beszerezhetetlen INA217-es IC, ami kis zaj mellett ritka nagyot tud erősíteni. Általában egy-egy áramkörnek 1000x-es az erősítése, de ennek 10.000x-es lehet, úgy hogy viszonylag kicsi marad a zaj. Az áramkör a cikk szerint 5$, ami beleszámolva a potmétereket, aljzatokat, tápegységet, vezetékelést, panelt, esetleg a dobozt, messze nem igaz, de még így is sokkal olcsóbb mint bármelyik másik berendezés. A cikk másik hátulütője hogy ezt az áramkört ami igen egyszerű, elemekkel táplálták. Szóval rendes táp kell neki, bizonyára az okozta a teszt során a kis zajt és a nagy dinamikát, ezzel előzte meg a gyári készülékeket hangban.

Az áramkör adatlapjából egyébként kiderül, hogy mindössze 1.3nV/gyök Hz a zaja, ami igen kicsi, mert az egyik legkisebb zajjal rendekező áramkörnek az 0.85nV a zaja, szóval ez sem sokkal nagyobb. Az egyik gyakran alkalmazott áramkörnek a TL07x sorozatnak 18nV a zaja, ez azért sokkal több.

Az áramkör kapcsolási rajza igen egyszerű:


Ez a rajz van az áramkör adatlapján is. Bizonyos cikkekben megfogalmazódnak kételyek, és más gyártók összehasonlításában is vannak jobb eredmények:
Ez természetesen a That corporation (amiről én még sosem hallottam) összehasonlítása, majd mindjárt utánanézek mert pár dologban tényleg jobbak a paraméterek, erősítés függvényében kisebb a zaj, stb... Az hogy 60dB-t lehet rajta erősíteni az nem kispályás dolog, de mostmár jó lesz az INA217 is.

A fenti kétségektől függetlenül sokan elégedettek az áramkörrel, és van összehasonlítás is ezen az oldalon a másik két gyári berendezéssel. A megépítésének egy hátulütője lehet, a rosszul szűrt tápegység, de erre van már bevált módszrerem, jó (szabályozható LM317-es) stabilizátorral kell kialakítani, és az IC-k táplábaihoz emitterkövetős szűrőt kell tenni. Így még a nagyobb zajú áramkörök is optimálisabban működnek. Hamarosan megcsinálom erről a kapcsolási rajzot. Addig is cikkben szereplő áramkör fotója, amit egypébként sokan utánépítettek lehet róla találni nyákrajzot és sok képet meg véleményt is.